Anya kedvéért a dirty details...

Szombaton, miután feljöttünk a partról (7 óra körül) kitakarítottuk a lakást, mert este átjöttek a másik lakásból a gyerkőcök. Volt 9 mire ideértek, ekkor kezdődött el igazán a buli....
Tiszta Hangover 3 is lehetett volna az az este. De akkor most elmesélek mindent! :)
Ott kezdődött, hogy elkezdtünk keményen alkoholizálni. Én annak ellenére, hogy rühellem a whiskyt, egy csomó whisky kólát megittam. Amikor meg már elfogyott a kóla, tisztán vagy gyümölcslével toltuk. Azt hiszem, többet nem iszok whiskyt, mert még a számat is kimarta. :)
Folyatom az estét: hangosan hallgattuk a zenét (nagyon hangosan). Múltkor már átjött a szomszéd, hogy halkítsuk le, de ezúttal nem a szomszéd jött át, hanem a rendőrök. Ez kb. 11 óra körül volt és tényleg jogos volt. Kicsit befosott mindenki (nyilván én is :)). Nagyon mérges fejjel, halál komolyan beszéltek valamiről a rendőrök....szerintem jobb, hogy egy szót sem értettem belőle!
Ezután persze kikapcsoltuk a zenét, és lassan elindultunk a buliba. Ez a hely kb. 5 percre van a lakásunktól. Nekünk nem kellett beugrót fizetni, mert csak mondtuk, hogy az Animafestnél dolgozunk és már kaptuk is volna a pecsétet...De...az egyik lány (Justina), hangosan ordibált valamit (én ilyenre nem is emlékszem), és erre a pecsétet osztó nagy darab fickó azt mondta, hogy mi bemehetünk, de Justina nem, mert hogy túl részeg. Erre arrébb álltunk, hogy megbeszéljük, hogy akkor most mi legyen. A kidobó, aki mondta, hogy Justina nem mehet be, kb. 10 méterre állhatott tőlünk (ez egy fontos részlet :D). Mi közben ugye beszéltük, hogy akkor most hogy lesz és elhangzott egy pár "what the fuck?" is, de nem a kidobónak szántuk, hanem úgy a helyzetnek. Erre odajön tök idegesen (én azt hittem ott megver mindenkit), és egyfolytában csak azt mondta, hogy "ez az én helyem, úgyhogy fogd be". Ezt Natalijának mondta, nem tudom miért, mert nem csak ő mondta, hogy wtf...ráadásul már 1 hónapja ezen a szórakozóhelyen tengeti a szombat estéjét. Szóval nem hiszem, hogy a kidobó nem ismerte volna meg. Na mindegy. Justina fogta magát és elment, mi azt sem tudtuk, hogy hova megy. Még egy fontos részlet: nem volt nála sem telefon, sem pénz, sem lakáskulcs.
Tehát mi bementünk a bulihelyre. Nagyon jó volt a buli. Natalija 4kor ment haza, akkor már Nicolas ki volt dőlve és az ágyában feküdt. Én és Samar is hazamentünk Natalija után, mert nem volt kulcsunk, és mi még maradni akartunk volna a buliban. Velünk jött Hugo és Sonja is. Ami még volt pia, azt megittuk, Nicolasra (aki kidőlt és az ágyában aludt) fogkrémet kentünk, piás üvegekkel lefényképeztük, elraktuk a bikininket (mert fürcsizni akartunk a tengerben) aztán visszamentünk a buliba. Az én bikinimet Samar táskájába raktam. Ez is egy fontos részlet lehet... :)
Visszamentünk, tánciztunk egy kicsit, Samar hirtelen eltűnt, mi meg csörögtünk tovább hárman. Egyszer csak betolakodott a körünkbe két belga fiú. Sonja odament hozzájuk, mondott nekik valamit és mondta nekünk, hogy akkor irány a beach. A két fiú is jött. Elég kis nyuszik voltak, nagyon nem is szóltak...azt sem értem mért jöttek velünk. Amikor a partra értünk, én csak gondoltam megnézem, milyen a víz, erre Hugo megpróbált belelökni....Egy pöppet vizes lettem. Hugo és Sonja belement teljesen a vízbe. Náluk sem volt fürdőruha, de csak bementek. Én és a két idegen kint maradtunk. Kicsit lubickoltak Sonjáék, aztán mindenki ment haza.
Én olyan 5 után értem haza. Bedőltem az ágyba és szunyáltam egészen 11ig, ugyanis fel kellett kelnem, mert a bolt, ami alattunk van, vasárnap csak 12ig van nyitva, és nekem kellett kenyér. Nagyon erőt kellett vennem magamon, hogy lemenjek a boltba, de végül sikerült. Mire felértem, Natalija és Nicolas is fent volt. Mondta Natalija, hogy Sonja írt neki egy sms-t, hogy Justina nálunk aludt-e, mert nem ment haza.... Uhh, mondom. Ez durva. De én visszafeküdtem aludni, mert nem bírtam fent lenni.
Délután megtudtam a sztorit, hogy mi történt Justinával, miért nem ment haza. Calellaban ébredt fel egy padon egy parkban...Malgrat és Calella között van Pineda de Mar. Csak hogy tudjátok, milyen messze kóborolt. Többet senki nem tud, mert Justina sem emlékszik semmire. Szerencsére semmi baja nem lett. Mivel nem volt nála sem pénz, sem mobil, el kellett gyalogolnia Pinedába és onnan tudott csak vonattal menni Malgratba, mert e két város között lehet bliccelni. Kb. ez volt a szombat este és a vasárnap délután. Vasárnap este megnéztünk egy filmet (The Prestige - nagyon jó film), olyan fél 1 után fejeztük be. Elmentünk csucsukálni és ma meg keltünk, mert menni kellett.
Mindenki nagyon kómás volt ma. Én vagy hatszor el tudtam volna aludni a gép előtt.
Munka után Sonjával és Hugoval elmentünk a távoli boltba (Carrefour), ahol egyszer már voltam. Vett mindenki egy csomó cuccot, megint elég lesz bő egy hétig tuti. Azt nem írtam le, hogy amikor első héten elmentünk, akkor milyen kis problémám akadt a fizetésnél. De most leírom, mert ma is történt egy kis incidens... Csak hogy mindenki tanuljon szerencsétlen Csilla esetén.
Legelső alkalommal ez történt: hosszú volt a sor mindegyik kasszánál. Mondom oké, én nem szarakodok ott, választom az auto paying módszert, aminél mindent te csinálsz. Neked kell becsipogtatnod a cuccokat és belerakni egy kosárba. Had ne mondjam, hogy mennyire béna voltam. Az eladónő, akinek az a dolga, hogy az ilyen bénáknak segítsen, mint én, vagy hússzor jött oda hozzám. Az első pár alkalom után, miután észrevette, hogy egy szót sem értek spanyolul és az automata is és a nő is csak spanyolul beszélt, átállította a nyelvet angolra. Mondom huhh, de jó, innentől már simaliba lesz. Ja...persze. Nagyon nem volt az, máig sem értem, hogy miért, de ciki volt, az biztos! :) Többet ezt nem választom.
A mostani alkalommal pedig ez volt: tanulva az előző esetből, rendes kasszához mentem. Nyugodt voltam, mert mondom baj nem lehet, csak odaadom a jó kis MasterCardomat, fizetek és hello. Hát igen, ezt hittem....amikor odaadtam a nőnek a kártyát, mondja, hogy passport? Mondom mi?? Minek? Hozzá kell tennem, hogy semmilyen igazolvány nem volt nálam, csak az EU kártya és a nemzetközi diák. Erre csak folyton kérdezi tovább, hogy passport, vagy személyi, vagy jogsi?? Mondom nincs nálam, csak a nemzetközi diák. Erre a mögöttem álló nő segített, mert a kasszás csak spanyolul óhajtott osztani, annak ellenére, hogy halhatta, hogy angolul válaszolok neki. A mögöttem álló nő mondta el, hogy mit mond az eladó: hogy ez a diák nem hivatalos és hogy legközelebb kell hogy legyen nálam valamilyen igazolvány. Nagyon befostam, mert először nem akarta elfogadni emiatt a kártyámat. De végül néztem rá bután (ami nem ment nehezen :)) és hajtogattam, hogy sorry, én ezt nem tudtam, és végül elengedett. Kicsit voltam csak betojva, hogy kimentem a puszta közepére a nagy semmiért...
Ja, és csak hogy tudjátok ti is. Amikor az alattunk lévő boltban fizetek kártyával, soha nem kértek semmilyen igazolványt. Ezért sem tudtam, hogy kellene vinnem. Hihetetlen, hogy EUn belül is vannak ilyen hülyeségek. Egy kis vásárlásnál sem boldogul az ember külföldön, ha nincs hivatalos irata...
Mára ennyi. Zárul a naplóm mai fejezete! :)

Buenas noches! :)